Szezámmag

A szezámmag ötezer évvel ezelőtt, az ókori Indiában is termesztett növény volt, onnan Kínán és Japánon keresztül terjedt el aztán világszerte a mediterrán éghajlati öv országaiba. A népi hagyomány szerint a szezámmagot számtalan esetben gyógyításra használták. Úgy gondolták továbbá, hogy mézzel keverve fokozza a szexuális vágyat és megfiatalítja a szervezetet.

Telítetlen zsírsavakat nagy arányban tartalmaz, tömegének több mint felét olaj teszi ki. Jelentős mennyiségű A-, B1-, B2-, E-vitamin van benne. Kalciumban különösen gazdag, de más ásványi anyagoknak, így például káliumnak, foszfornak, magnéziumnak, vasnak is bőséges forrása. A szezámmagból préselt szezámolaj B-, D- és E-vitamint, értékes aminosavakat, foszforsavat és lecitint tartalmaz. Gazdagabb kalciumban, mint például a tehéntej.

A modern gasztronómiába a szezámmag az ázsiai konyha térhódításán keresztül került a középpontba. Legjobb, ha mindig van otthon szezámmag, hiszen számtalan ételféleség gazdagítható vele. Édes és sós pék- és házi készítésű süteményeket is gyakran szórják meg vele, növelve azok élvezeti és tápértékét. Kelt tésztákba is belekeverhető, nyersen és pirítva is. Jó tudni, hogy a magban lévő tápanyagok a szervezetben jobban hasznosulnak, ha a magot egy kicsit megtörik, vagy legalább durvára darálják, mivel amúgy a mag a “fél fogunkra sem elég” – a kis mérete miatt nehéz szétrágni. Bármilyen rántott étel készítésekor a panír zsemlemorzsájába keverve mutatósabbá és egészségesebbé tehetjük azt. Mivel a szezámmag meglehetősen semleges ízű, így müzlikbe és bármilyen salátába beletehető egy-egy kanállal belőle.

A szezámolaj párolt zöldségekhez, salátákhoz használható fel, illetve, a pirított szezámmagból préselt fűszerolaj leveseknek, főzelékeknek is adhat sajátos aromát.